2018. augusztus 2., csütörtök

Assembly Square, 3 kiló 10 deka, maradhat?



Kész vagyok! Minden értelemben, az épülettel is, meg amúgy is! Nagyon tetszik!

Ugyan egy hétig lapult az ágy alatt -bár mérete alapján inkább domborodott- ez a gyönyörűség. Hangolódtam, meg vártam a névnapom. Aztán eljött az ideje.

Már a ragasztó szalagot felvágni is percekig tartott, mint valami ünnepélyes átadáson. Igaz, pezsgő bontás nem volt.


Szóval felpattintottam a dobozt. Benne egy tonna legó, egy kisebb dobozban még egy tonna legó, 2 base plate, meg egy olyan vastag építési útmutató, ami nyári kötelező olvasmánynak durva lenne, illetve önvédelmi fegyvernek is alkalmas, de a legjobb mégis útmutatónak.

Szépen sorbaraktam a zacskókat, 1-től 6-ig számozva.



Mikor készletet építek, főleg, ami ilyen nagy becsban van tartva, nagyon szertartásos vagyok. 😃Nincsen össze-vissza pakolgatás, szétszóródó, földre eső alkatrészek, rend van és szervezettség.
Az első adag zacskók tartalmát 2 ikeás doboz tetőbe szórom, egyikbe a kicsiket, másikba a nagyokat.
Mindig kell közben valamit a háttértben nézni, valami kellemest, ami nekem általában a megunhatatlan möszijő Poirot, de most Csengetett Mylord-ot néztem. (Végig is ment mind a 4 évad)

Szóval nekigyürkőztem.

Megkezdődött a csempézés, már itt volt egy hú érzésem, mert a szökőkút nagyon jópofán van megépítve.





Aztán jött a babakocsi, ami szintén nagyon ötletes. 


Érződik, hogy nem csak egymàsra dobált kockákkal van itt dolgom, hanem ezek a kedves tervezők kitettek megukért, nyújtanak valami pluszt az áráért cserébe.
Az alsó üzletek következtek, nevezetesen a torta szalon, meg a virágos.
A torta szalonban a sütőt kéne megemlíteni, hogy milyen ötletes, de engem annyira nem kápráztatott el. Annál inkább a kirakat, ami az általam garázs kapuként ismert elemek oldalra fordított változata, nagyon jópofa. A virágos is nagyon kedves.

De most nem akarok itt feleslegesen minden egyes helyiséget egyenként bemutatni, mert van fent annyi kép a neten.

Legyenek itt csak a legnagyobb kedvenceim:

virágbolt cégére


fogorvosi szék
gitár
fényképezőgép

A zongorát már a dobozon is néztem, hogy de jó. Azt hittem a billentyűk csempére vannak festve, de nem.

tükör (ami külön zacsiban volt, így nem lett karcos...nem úgy, mint az egyik üveg ajtó)

És a BABA! Mikor megtaláltam az utolsó adag kiszórt elemek között, megdöbbentem, hogy MENNYIRE kicsi, és MENNYIRE cuki. Bocs, hogy itt kiabálok, de instant szerelem volt. Most láttam először élőben legó babát, azok a szemek, meg az az apró kis test. Hát oda voltam.


És azt sem bírom elhallgatni, hogy már a dobozon feltűnt, hogy a tetőlakásban lakó nő a Café Cornert viszi haza dobozban, azonnal azonosultam vele. (Jó drágán vehette...)


Pont a Café Cornert, értitek. Miért pont azt...Valószínűleg az lehet, a LEGO hírszerzés engem sasol műholdakról és csekkolják, min munkálkodom épp. Mást nem tudok elképzelni. Ilyen véletlenek nincsenek. 😃
Persze le kell cserélni a haját, mert a színe nem stimmel, szóval innen írom akkor a legmélyebb tisztelettel, hogy töröljék meg a műholdak lencséjét, hogy jól lássanak. Hehe.



Mikor pedig kész lettem, csak néztem, néztem, micsoda csoda ez az épület és mostmár az enyém!

Még meg kell találni a méltó helyét a városkámban.